Rólunk

A magyar fakultációra iskolánk 11. B, illetve 11. C osztályából járnak diákok. Mind a 13 tanuló az emelt szintű magyar érettségi, a tantárgy iránti érdeklődése, valamint eddigi tudásának fejlesztése miatt jött a fakultációra. Páran közülünk tanári pályára készülnek, van, akit az vonzott erre az órára, hogy rájött, az irodalom több egy tantárgynál. Az irodalom nem csupán az irodalomra tanít meg, hanem sok más területre is rálátást ad.” (Ladányi Lilla, 11. C)
Olyan is akadt, aki a tanárnő sajátos tanítási stílusa miatt döntött úgy, hogy emelt szinten szeretne tanulni. Sokan azt tapasztaltuk, hogy a magyar nem csak száraz, magolós tantárgy, amit csak hosszú órák alatt, ásítozva lehet megtanulni. „Játékosan, érdekesen, kreatívan közösen gondolkodva értelmezhetjük különböző korok különféle szerzőit és műveit.”(Ormai Fanni, 11. B)
Volt, aki eleinte félt a fakultációtól, azt hitte nem fogja bírni, de mégsem adta le. „Az első faktos óra után kicsit tartottam tőle, mert nem tudtam, hogy nekem ez menni fog-e, (…) de azóta nagyon megszerettem a faktot is, a csoportot is és a tanárnőt is.” (Csaplár Fanni 11. B)
Rengeteget fejlődtünk az elmúlt fél év alatt és nem csupán az irodalom terén.
„Én személy szerint úgy érzem, hogy fejlődtem mióta faktra járok, nem csak tanulmányilag, hanem emberileg is!” (Mihály Roland, 11. C)
Legtöbbünknek a fogalmazási és véleményalkotási készsége, szókincse és kreativitása fejlődött a legtöbbet.
„Nagyon sok mindenben fejlődtem, sokkal befogadó képesebb az agyam, rengeteget tanulunk a tanárnőtől, és nem csak a tananyaggal kapcsolatosan.” (Szűcs Panna, 11. C)
A 11. C osztályt 9. óta Kelemen Krisztina tanárnő tanította, de így is elég sok újdonságot tapasztalt. Többek között, a tananyag mennyiségét, illetve a másik osztályt. Amikor világossá vált számunkra, hogy a másik osztállyal közösen leszünk a fakultáción, először hevesen tiltakoztunk ellene, de el kellett fogadnunk és mindannyiunk kellemesen csalódott a másik osztályban. Eléggé összeszokott társaság ment fakultációra és nem voltunk biztosak benne, hogy szót értünk majd egymással, vagy hogy hogyan fogunk kijönni.
„Újdonság volt, hogy a más osztályban lévőkkel relatíve jól szótértünk (SOKKAL rosszabbra számítottam)” (Trautmann István, 11. C)
A 11. B osztály számára szinte minden teljesen új volt, de gyorsan megbarátkoztak a környezettel, a másik osztállyal, a tanárnővel, hamar felvették a mára már jól megszokott tempót. Ami mind a két osztály számára új dolog volt, az az úgynevezett kreatívírás füzet. Időnként olyan házi feladatot kapunk a tanárnőtől, amihez a kreativitásunkra kell hagyatkoznunk, és ezek a feladatok a kreatívírás füzetbe kerülnek. (Ld. a mellékletben) Volt rá példa, hogy a tanárnő talált az asztalán egy összefirkált lapot és arról kellett valamit írnunk, kellett már írnunk a nulláról is, bújtunk már tárgyak bőrébe, és olyan is volt, hogy egy csoporttársunk firkálgatott a táblára szünetben, és az ő rajzáról kellett írnunk. A legtöbben talán csak annyit látnak a faktosokból, hogy kötettel és füzettel a kezükben andalognak órára, de ez egy szimpla fakultációnál kicsit többet jelent a diákok számára. „Személy szerint nekem a fakt nemcsak egy csoport, egy család.” (Ladányi Lilla, 11. C)
„… a faktos csoportot is szeretem, mindenkinek meg van a maga heppje, ez baromi jó!” (Szerencsés Rebeka, 11. B)
„A magyarfaktos csoport olyan, mint egy család.” ( Csaplár Fanni, 11. B)
„Számomra a fakt az az óra, amiért érdemes bemenni az épületbe, s végigülni 6 órát.” (Trautmann István, 11. C)
„Egy kis családdá nőtte ki magát a magyar fakultációs csoport.” (Ormai Fanni, 11. B)
„Csak pozitívan tudok a faktra gondolni rengeteg mindent tanultam és rengeteg minden elkezdett érdekelni is.”(Czinder Lili, 11. B)
„Egy olyan óra, ahová nem idegesen megyek be, nem félek attól, hogy mi lesz, ha felszólít a tanár, és nem tudom a választ. A faktos csoport egy olyan közösség, amihez öröm tartozni. Egy olyan hely, ahol megtalálom a helyem.” (Franer Emese, 11. C)

1 megjegyzés: